ÁLLATASSZISZTÁLT TERÁPIA
Az állatasszisztált terápia története az 1960-as években kezdődött, amikor Boris M. Levinson pszichológus egy viselkedési zavarokkal küszködő kisfiút kezelt. Hónapokig nem tudta őt szóra bírni, mígnem egyszer kénytelen volt a rendelésre bevinni a kutyáját. A kutya hatására a gyermek feloldódott, beszélni kezdett a kutyához és gazdájához. A következő vizsgálatokra már szándékosan vitte magával a kutyáját, s ennek köszönhetően a fiú állapota rohamosan javulni kezdett. Levinson ettől kezdve ennek a módszernek szentelte életét és 1964-ben megalkotta az állatok segítségével végzett kezelés, azaz az állatasszisztált terápia fogalmát.
Az állatasszisztált terápia sikerének egyik titka, hogy a négylábú képes ráhangolódni az emberre, átvenni a hangulatát, figyelni rá és segíteni őt.
Néhány példa az állatasszisztált terápia jótékony hatásaira
- A terápiás kutyák alkalmazása jótékonyan hat a résztvevők érzelmi fejlődésére. A terápia során növelhető a gyermekek önbizalma, fejlődik a mozgáskoordinációjuk, javul a kedélyállapotuk. A kutya jelenléte a fejlesztő foglalkozásokon óriási motiváció a gyerekek számára, nincs az a feladat, amit ne végeznének el szívesen kedvencük jelenlétében. Olyan feltétel nélküli szeretet alakul ki a gyermekek és a kutya között, ami nagyon ritkán adatik meg az ő életükben.
- Kimutatható, hogy a kutyával való szeretetteljes kapcsolat gátolja az idős emberek magány és depresszió okozta testi és szellemi leépülését.
- A kutyás terápiás foglalkozás erősíti a résztvevők társas viselkedésre való törekvését, így lassítja az időskori leépülési folyamatot.
- A fejlesztő foglalkozások során sikerrel alkalmazhatók a terápiás kutyák értelmileg akadályozott felnőtteknél csakúgy, mint a súlyos tanulási problémákkal küzdő, értelmileg, mozgásban, vagy beszédükben akadályozott, halmozottan fogyatékos, vagy egyéb akadályozottsággal élő (autista, hiperaktív) gyermekeknél.
Az állatasszisztált terápia fajtái
1. A látogató program keretében a kutya passzív jelenlétének jótékony hatását használjuk ki. A kutya simogatása, önzetlen szeretete már önmagában pozitív érzelmeket vált ki, növeli a résztvevő életminőségét. Nagyon jól alkalmazható ez a terápiás tevékenység pl.: az idős embereknél, fekvőbetegeknél, mozgássérülteknél, magas vérnyomásúaknál.
2. A konkrét terápia, rehabilitáció és fejlesztés során meghatározott a fejlesztendő terület. Van fejlesztési cél, konkrét a célcsoport (pl.: pszichiátriai csoport, mozgáskoordinációs zavarokkal küzdők, értelmileg akadályozottak). A kutya jelenléte a fejlesztő foglalkozásokon óriási motiváció a gyermekek számára, nincs az a feladat, amit ne végeznének el szívesen kedvencük jelenlétében.
3. Az állatasszisztált pedagógiában is túlnyomórészt motivációs társként van jelen az állat. Ilyenkor aktívan vesz részt a kutya pl.: óvodai, iskolai foglalkozásokon, ahol egy-egy szituációt prezentálunk vele. Lehetőség nyílik nevelő célzattal, játékos formában megismertetni a gyerekekkel pl.: a felelős állattartás szabályait, fontosságát stb.